A nap Hermigua szűk sikátorain keresztül kezdődött, komolyan megizzasztó lépcsők vezették fel a mai nap szakaszát.

A völgy feletti pompás Ibo Alfaro falu érintése után a hegygerinc tetején Lomo Gordo magasságáig, ahonnan eszméletlen kilátás nyílik Tenerife szigetére. 

Ma feltörtek az emlékek több okból is. 600 méter szintemelkedés 3 km-en belül a Lükiai Út hasonló török szakaszait juttatták eszembe, a tömött turista buszok az orosz nyaralókkal pedig ismét az emberi butaság mélységeit tágították. Szerencsétlen emberek sorsa, akiknek még a sört sem volt idejük meginni az idegenvezető sípjának megszólalása előtt, mérhetetlen szánalmat ébresztett bennem. Mielőtt egyáltalán felnéznél és azonosulni tudnál a hely szellemével illetve magával ragadhatna a pillanat varázsa, akkor kiábrándító módon és idő előtt jön „a vadakat terelő juhász” és uzsgyi, máris irány a következő kilátási pont… Gondolkodtam rajta, hogy rögtönzött előadást tartok nekik a gyaloglás előnyeiről, de olyan emberek kapcsán, akik hagyják magukat megerőszakolni utazás és a saját nyaralásuk kapcsán valamint eltűrik, hogy egy pohár sört se tudjanak kiélvezni egy erősen felárazott „pihenés” során, szóval kb. annyi esélye lett volna, hogy átmegy az üzenet, mint egy tokiói veterán kamikaze találkozó megszervezésére! 

A Mirador de Abrante egy káprázatos kilátással kecsegtető, több mint jól kiépített turista látványosság. Az ott üzemeltetett kávézón és éttermen kívül az amerikai mintára megépült Skywalk igényesen simul bele a modern környezetbe. 

Az útikönyvemet otthagytam véletlenül az Abrante kilátónál, az pedig, több mint nagy kincs! 1,5 kilométert tettem meg futva, de hála az Égieknek egy jó szándékkal bíró ember leadta a bárban. El sem tudom képzelni, hogy mekkora gond lett volna útikönyv nélkül megcsinálni a hátralevő napokat.

Ereszkedés Agulo felett "zuhanás a semmibe " és Lepe szűk sikátoros utcái ismét valami egészen új és különös oldaláról mutatták be nekem ezt a varázslatos szigetet. Hazafelé Agulo után a Hermiguába vezető úton banánültetvény, papaya és mangófákkal fűszerezve.

Sokan csak La Gomera gyöngyszemeként emlegetik Agulo kisvárosát szépségének és vonzerejének köszönhetően. A teraszos ültetvényekkel körülvett Agulo minden pontjáról pazar kilátás nyílik az Atlanti-óceánra. Ápolt, rendezett, elbűvölő település kövezett utcácskákkal, szépen felújított mesebeli házacskákkal. A vidéki táj egy olyan elragadó szeglete, melyre majd mindig nosztalgiával emlékszik vissza a látogató. Szemgyönyörködtető a San Marcos-templom, fehér kupolái kontrasztot alkotnak a vöröses színű háztetőkkel. Agulo varázsát emeli még a Tenerife szigetére és az impozáns Teide tűzhányóra nyíló panoráma is.

Ha szeretnél velünk jövőre La Gomera szigetén túrázni, akkor tekintsd meg a részletes túratervezetet.