2017. máj 05.

KOLOMBUSZ NYOMÁBAN, LA GOMERA 7. NAP

írta: Zarándok Kaland
KOLOMBUSZ NYOMÁBAN, LA GOMERA 7. NAP

Arure -Taguluche - La Merica - La Calera - Valle Gran Rey 13 km

Kora reggel indulás és a luxus étteremben fotózás immáron nappali fényviszonyok között. Miután megkezdtem a nagyon komoly szinttel járó ereszkedésemet, visszatértek a tegnapi gondolatok, hogy miért is nem túrázik a magyar….
Az elátkozott nemzedék tagjai megalázottan és megszégyenülten élik mindennapjaikat. Elátkozott nemzedék alatt a szüleink generációját értem, az 1940 és 1960 közötti időszakban világra jötteket, akik az ezredforduló után vagy mostanában léptek be a nyugdíjasok körébe. 
Ők azok, akik a 80-as évek szocializmusának „vidám barakk” korszakában a lehetőségek megjelenésével és a rendszerváltáskor újabb lendületet kapva vért- verejtéket nem kímélve, önmagukat sanyargatva húzták az igát munkanapokon esténként túlórában illetve hétvégén minimum az egyik „munkaszüneti napon” a háztáji gazdaságokban, a gazdasági munka közösségekben (GMK), majd később betéti társaságokban vagy egyéni vállalkozóként.

 

 

Tették ezt abban a reményben, hogy ha nekik még nem is, de gyermekeiknek egy szebb élet alapjait rakhatják le, mint amit ők éltek. „Jutalmuk” szánalmas módon az lett a legtöbb esetben, hogy valamelyik csaló pénzügyi csoport hamis ígéretek után először kicsalta majd elsikkasztotta a megspórolt pénzüket , vagy olyan társasházi építkezésbe fektették be a pénzüket, ahol a befektető a projekt közepén Dél-Amerika partjáig szaladt. Volt akinek csak az volt a „bűne”, hogy a rizikósabb Baumagban vagy az "egyáltalán nem rizikós" Postabankban tartotta a pénzét. Ha nem találkozott Tribuszernével vagy Kulcsár Attilával, akkor tutira belefutott a karcagi Kun-Mediátor Marcsika vagy korábban tucatnyi hasonló kaliberű szélhámos ajánlatába és azáltal a késbe is! Megdöbbentő, hogy ezekben a túlnyomó részben politikával is átszőtt ügyekben sok esetben mind a mai napig sincs semmiféle retorzió a bűnösökkel szemben . Akinek még maradt vagyona és szorgalmasan építette vállalkozását immáron egy korlátlan felelősségű társaságban, annak a 2008-ban kitört világgazdasági válság hatásai nullázták le az addigi készletben és félkész termékekben álló befektetéseit és vették el örökre a kedvét a további erőfeszítésektől. A svájci deviza frankos hitelekről nem is beszélve, mert köztudottan ez volt minden idők legnagyobb, egy nemzet kispolgárai ellen előre kitervelt és elkövetett gazdasági szemfényvesztése illetve pénzügyi manipulációja. Ha valaki ezután is talpra tudott állni vagy megroggyant térdekkel mégis tovább építette újra magát, akkor annak a magyar kormány államosította be a pénzét a Buda-Cash és Quaestor gyalázat kapcsán 2015 márciusában. 

 

 

Akit még nem vitt el az élők sorából a különböző szív- és érrendszeri betegségek valamelyik válfaja, azoknak a nagy része az onkológián várakozik egy szabad időpontra… Szóval azért nem túrázik a magyar, főleg nem a nyugdíjas korba lépett „időmilliomosok”, mert kisebb gondja is nagyobb annál és elég nehéz lett volna úgy elmagyarázni csupán szóban, hogy átjöjjön a lényeg a német nyugdíjas hölgy számára!
Utazás kapcsán pedig ők a „zacskóból tepertőt és sporttáskából töltött káposztát” generáció. Nem sok szépet és jót láthattak és tapasztalhattak. Maradtak nekik a 90-es években gyorsan nagy népszerűséget elérő buszos körutazások a kényelmetlen, sok esetben még náluk is idősebb Ikarus buszokkal. Külföldi gasztronómiai élmények gyanánt pedig a sátraik mellett felállított kemping tűzhelyen megmelegített pacal, töltött káposzta és sárgaborsó főzelékek kellemetlen fém utóíze. 
Ezt tovább fokozva, sokuknak az egyetlen külföldi élménye a „farmer és bőrdzseki” beszerző bazártúra Isztambul és a Tarvisio piacain éjszakai utazással folyamatosan a halálfáradtság mezsgyéjén, a városok és környékük szépségeiből és igazi látnivalóikból szinte semmit sem érzékelve. A legmélyebbre azonban mégis a sógoroknál tett „Hadd lásson világot a nagymama is’” felkiáltású történet volt, ahol az utazás valódi célja a tetőcsomagtartóra erősített Gorenje fagyasztó láda volt! 

 

 

Tagaluche egészen aprónak tűnik a függőleges kőfalak tövében megbújva. A szurdok, amelynek mélyén fekszik, frenetikus kilátást nyújt a tengerre. A terepviszonyokhoz alkalmazkodott gazdálkodók teraszos műveléssel adnak végső formát az egyébként is lenyűgöző tájnak. A környék forrásai gondoskodnak a termékeny talajról. A többnyire felújított, cseréptetős falusi házak között kövezett utcák kanyarognak dombnak fel vagy dombnak le.

 


Taguluchéra kétségtelenül az El Santo kilátóból nyílik a legszebb panoráma. Innen a szemlélő elé tárul a gyönyörű völgy az elszórtan álló fehér házikókkal, köröttük fenséges pálmaerdővel – a Kanári-szigetek egyik legjelentősebb pálmaerdejével. A falun belül pedig festői rusztikus környezetet találni, ahol ember és természet szemlátomást egymás szövetségese. 

 

 

A turisták által leglátogatottabb város a lenyűgöző fekvésű és kiváló klímájú Valle Gran Rey a sziget nyugati felében fekszik, a La Mérica és a Teguergenche hegyek között fekszik egy völgyben. A Kanári-szigeteken belül is kifejezetten kedvező klímájú helynek számít, emellett pedig spirituális központ. Valle Gran Rey a világ egyik legpozitívabb kisugárzással bíró és legspirituálisabb hely Földünkön. San Sebastian például sokkal szélesebb, Valle Gran Reyt viszont jobban védik a hegyek. A város neve a nagy király völgyét jelenti- több kisebb lakott helység összefoglaló neve, nagyjából 4200 lakossal, főleg a turizmusból él. Elsősorban a német nyugdíjas turisták körében népszerű, sokan járnak vissza évről-évre telelni, illetve számottevő az áttelepedettek száma is. A 70-es évekre tehető a hely felfedezése, a hippik paradicsoma volt, de még ma is őriz ebből az arcából. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

hippi tanya szállásomon nagy találkozás a német Manfreddal, aki örömmel osztotta meg velem 2 ágyas fa bungalow-ját. Este sunset ceremónia & fire show, ahol a látványon felül a hullámok tűzijátékszerű hangja ad zenei aláfestést! A kikötő - Vueltas és a felső végén levő La Playa promenádja között gyalog, a tengerparti úton 25 perc kellemes sétával értük el a helyszínt. A naplemente össznépi ünneplése egy karton dobozos Dorada sörrel mindennapos turistaprogram, amelynek végén egy sapkába gyűjtik az adományokat a művészek, akik zenével kísérik nyugovóra a napot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha szeretnél velünk jövőre La Gomera szigetén túrázni, akkor tekintsd meg a részletes túratervezetet. 

Szólj hozzá

zarándok gyalogtúra gyaloglás La Gomera Valle Gran Rey élmény- és panorámatúra Arure Taguluche La Merica La Calera