Összesen már több, mint 500 km-t teljesítve Leon-ban vagyok, kb. 300 km-rel Santiago előtt. Fertőzésem elmúlt, viszont sajnos a jobb lábamban a gyulladás délutánra tovább erősödött. Délelőtt pedig minden rendben volt, a szokásos sebességemet felvéve 4 óra alatt teljesítettem a távot, már fél 12-kor Leonban voltam.

Túl gyorsan jöttem, sokkal lassabban kéne haladnom! Sokan küzdenek ugyanezzel a problémával a szálláson, mindenkinek 3-4 nap pihenőt írt elő az orvos. Nekem nincs ennyi időm, ha mostantól óvatosan megyek átlag 20 km-ket, akkor 1 nap ráhagyással időben érkezhetek. Már azt se bánnám, ha április 8-án befutnék Santiagoba ilyen lábbal. Finisterre jelen pillanatban csak álom... Megpróbálok tovább menni, ezzel azt kockáztatom, hogy annyira begyullad, hogy teljesen fel kell adnom, de erre gondolni sem merek.

Az egyik koreai fiú elment ma a dokihoz és kapott egy nagyon erős gyulladásgátló kapszulát. Teljesen ugyanúgy néz ki a lába, mint az enyém! Napi 1 kapszulát lehet csak bevenni az antibiotikumból. De mivel két különböző 12 darabos levél volt a gyógyszer dobozában, kiadtam a Pásztor fivérek jelszavát: „Einstand” Természetesen előtte meggyőztem a koreait, hogy 12 napon belül tutira meggyógyul ő is, ezért egész könnyen ment a dolog….
Ma vettem új hátizsákot is, habár erről nem írtam eddig, de sajnos egy sokkal kisebb méretű hátizsákot sóztak rám az üzletben, mint amilyen a valós testmagasságomhoz illett volna. Mivel nem lehetett emiatt jól beállítani, túlzottan hátul volt a súly és túl sok teher esett a vállaimra, ami miatt eleget szenvedtem. (Bővebben majd a „Hasznos tanácsok” bejegyzésben, remélem lesz rá lehetőségem.)
Jelentem, legalább iszom! Bár lassan annyit pisálok, mint egy komplett Gozsdu udvar egy erősebb péntek éjszakán, de nehogy már ezen múljon....

Ha érdekelnek a gyalogos zarándok utak és a hátizsákos kalandtúrák, akkor tekintsd meg a túranaptáramat.