A zarándoklat véget ért, a vándor megpihen.
Igazán furcsa érzés 37 nap után buszra szállni közel ezer kilométer legyaloglása után. Belegondoltatok már, mi volt a leghosszabb időszak, amit közlekedési eszközök igénybe vétele nélkül töltöttetek?
A napi beszámolókat elsősorban önmagamnak írtam, mert előre tudtam és ismerem annyira önmagamat, hogy hazaérkezésem után már nem fogom úti élményeimet archiválni. Később a tucatnyi visszajelzésből derült ki, hogy sokan olvastátok.

Hálás köszönet mindenkinek, aki akárcsak 1 perc erejéig is lélekben velem tartott ezen a hosszú, de élményekben és tapasztalatokban gazdag utazáson!
Örömömre szolgál, ha sok embernek tetszett a napi beszámoló vagy akár találtatok benne egyetlen értékes gondolatot is. Köszönöm még egyszer, hogy "lelki útitársaim" voltatok.
Ha esetleg valakiben a napi beszámolók felébresztették a Camino végigjárásának gondolatát, kérem küldjön személyes üzenetet, szívesen segítek bármiben.
Minden barátomnak és ismerősömnek csak ezt kívánhatom az élet minden területére vonatkozóan patakzó könnyeim közepette: Buen Camino!

Ha érdekelnek a gyalogos zarándok utak és a hátizsákos kalandtúrák, akkor tekintsd meg a túranaptáramat.