Váratlanul korán indult a reggel, mert a város központjában lévő kollégiumi zarándokszálláson egy borzasztóan tapintatlan, nyugdíjas társaság már negyed hétkor kókuszlikőrt kínált egymásnak hangos szóval a folyosón mindenkit felébresztve. Vasárnap reggel kókuszlikőr…..…
A mai nap nagyon kemény Canossa – járás volt, végig árnyék nélkül a szikrázó napsütésben! A drámai helyzetet fokozta, hogy egyetlen maradék zsemlémet és utolsó adag szalámimat bevertem reggelire és úgy gondoltam, hogy a Keselyűs Csárdában vagy a Bárányfokon jelzett…
Amikor ezeket a sorokat írom, a naplementét nézem a Duna partján. Állítólag Fajszon a legszebb a naplemente a Duna mentén, amit egy ilyen csodálatos nap után csak megerősíteni tudok. Padom 10 méterre van a zarándokszállástól, a régi gátőrházat alakították át erre a célra.…
Majdnem délben indultam Solt központjából, aminek több oka is volt. Utálom magamat amikor ennyire megcsúszok időben, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy szállásomról bejutni a település központjába 1 órát vesz igénybe. Ezt tettem meg tegnap este oda – vissza, de a…
Valószínűleg óriási őrültség volt ilyen térdekkel elindulni tegnap. De még egy éjszaka ismét sokat segített rajta, már kezd emberi térdkalács formája lenni. Akárhogy is nézzük, „lábon kihordtam” a bajt és a gyógyulás útjára léptem, ma már térdvédő nélkül…
Nem gondoltam volna, hogy máris folytatni fogom az utamat, mert teljesen más volt tervben, de ismét bebizonyosodott, hogy az élet a legnagyobb rendező….
Reggel a 2-es villamoson a HÉV megállóhoz közeledve 2 fiatal munkás beszélgetett mellettem:
„Olyan akna szag van!”
Mire a…
Ezen a napon csak egy rövid szakasz fért bele, csupán Ráckevéig mentem, mert vissza kellett térnem Budapestre.
A ráckevei híd Portomarint juttatta eszembe, bár teljesen más nagyságrend.
A piac végében az ország (egyik) legjobb pecsenyésénél ebédeltem, hihetetlenül finom minden…
A tegnapi nappal ellentétben csodálatos napsütésben indultam útnak egy olyan szakaszon, ahol összefüggő lakott terület nincsen. Végig különböző csatornák mellett haladtam egykori mocsarak és belvizes területeken. Ezen a szakaszon rengeteg védett fajtájú és ritka madarat…
Miután átkeltem az 51-es úton, még 1 km-el a Rukkel-tó előtt elkezdett zuhogni az eső, ami 90%-ban végigkísérte az utamat. A Zubiri-Pamplona szakasz jutott eszembe, ahol 2 x 15 percre sütött csak a nap, az viszont pont elég volt, hogy teljesen megszáradjon a nadrágom.
Embertelen…