Szitáló esőben El Ganso-ig, onnan zivatar tölgyeseken és sztyeppeszerű síkságokon keresztül. Ismét végig a közúttal párhuzamosan, de jelentéktelen forgalom mellett.

Komoly terv volt egy ebéd El Ganso-ban, de étterem hiányában kénytelen voltam további 7,5 km-t megtenni, hogy ismét zarándok menüt kínáljon valaki (meleg leves és főétel). Mindenkit elveszitettem a tegnapi nap csapatából, még Raphaellel indultam, de legtöbbet egyedül mentem, ezen a búskomor és lehangoló napon.

Tegnap este az emeletes ágy alján felirat: "Kitartás! Ennél csak jobb lesz....!" -nagyon is életszerű.
Apropó emeletes ágy: minden gyártót és tervezőt rögtön ítélő bíróság elé állítanék emberiség ellen elkövetett bűnök miatt, ha a két ágy közti távolság nem haladja meg a felsőtestem méretét. Már legalább 38-szor vertem be a hátamat, nyakamat és fejemet a felső ágyrész tartószerkezetébe kisebb-nagyobb sérüléseket elszenvedve...

Holnap nagy nap lesz, jön a Cruz de Ferro, az én Caminom legfontosabb állomása.

Ha érdekelnek a gyalogos zarándok utak és a hátizsákos kalandtúrák, akkor tekintsd meg a túranaptáramat.